Indo-Hungarian Hazassagkotes Szingapurban (Indo - Hungarian Couple in Singapore)



Avagy, utmutato egy "problemamentesebb" hazassagkoteshez kulfoldi (Indiai) parunkkal.
Ahany par, annyi eset, gondoltam en is megosztom a mi verzionkat, nekunk hogyan is sikerult "tulelni" ezt a nem mindennapi procedurat. 

Remelem azoknak is segitseget nyujt majd e bejegyzesem, akik nem akarnak, vagy nem tudnak Szingapurba utazni s a korulmenyek kivaltsagait elvezni, de legalabb az alapveto gyakorlati kellekek tekinteteben iranymutataskent szolgalhat.

Hazassagkotes. Nem egy trendi tenyezo manapsag. Nem is sokunk gondol erre egy par hetes vagy honapos ismeretseg utan azzal a bizonyos lovaggal aki akkor epp' elrabolta szivunket...Hisz'minek is, ha egyszer szabad vilagban elunk, azt csinalunk amit csak szeretnenk, azzal akivel akarjuk, akkor es ott ahol csak kedvunk tartja, ameddig kek az eg s rozsaszinek a felhok, illetve ameddig meg nem unjuk. Modern vilag, modern parkapcsolatok, minek is az a franya papir?!
A helyzet azonban egy kulfoldivel, konkretabban egy "harmadik allambol szarmazo" egyennel mar nem olyan egyszeru. A fent emlitett osszes felteves eleve megdol, mert korant sem tehetjuk szabadon azt amit csak akarunk akkor amikor csak szeretnenk, mivel atleptunk egy masik bolygora, a korlatokkal es buktatokkal teli, a kulturalis-, jogi- es hatarokon atnyulo problemakor vilagaba amelyet csak az ert meg s erez at, akit kozvetlenul erint. 

A tobbiek csak balga szemlelodok vagy ellendrukkerek, illetve negativ rigmusokat skandalok..


Vegre valahara eljott ertunk a herceg a feher lovon, s elottunk a nagy kerdes, mikor szakit el tole a lejart munkaszerzodes, a vizum vagy a tartozkodasi engedely. Szerelmunk ketszemelyes volta megszunik letezni, s belepnek bizonyos oda nem illo alanyok es tenyek, nevezetesen a munkaltato, a bevandorlasi politika es par ezer kilometer ami a kiralyfi otthona es a mienk kozott acsingozik....No meg a csalad(ok), de ez mar egy masik tema.

Nos, asszem' itt sem a lo, sem pedig a herceg nem feher..

A helyzet tehat arra keszteti az ember lanyat vagy fiat, hogy hipergyorsasaggal eldontse, mi is legyen ezzel a bizonyos kapcsolattal, menjen a levesbe, majd csak talalok jobbat, egy hazait, vagy ugy dontok, o az igazi s hegyeket megmozgatva nekiallok a tervezesnek, hogyan adhatnek szabad utat kapcsolatunknak.
Persze kedvezobb esetben nem csak a hirtelen hazassagkotes szolgalhat megoldaskent. Ez csak azon mulik, kinek mi adatik meg, szerencsesebb ha a kedvesunknek van lehetosege Europaban munkat vallalni es tartozkodni, akkor nyugodt szivvel varhatunk meg, adva magunknak tobb idot eldonteni, valoban a megfelelo szemellyel hozzott e ossze minket a sors. En egyaltalan nem tamogatom a fejetlen hazassagkoteseket, foleg nem egy mas kulturabol szarmazo emberrel..
Esetemben ami a hazassagkotes mellett szolt az az, (amellett, hogy mar "venlanynak" szamitottam) hogy nem volt belathato idon belul lehetoseg arra, hogy parom munkabol kifolyolag ujra Magyarorszagra vagy Europaba utazzon, viszont en sem "koltozhettem" csak ugy Indiaba anelkul, hogy ne lennenk hazasok. (ez a temakor is megerne egy kulon posztot, amit Indiaban "kulturalis kulonbseg" jelzovel illetnek, en kicsit maskepp jellemeznek....)

Semmikeppen sem akartam Indiaban hazassagot kotni. Ertheto modon teljesen ellene voltam a rendszernek (nem tul rugalmas es korrupcio mentes, mi meg marhara nem voltunk eleresztve anyagilag ahhoz, hogy minden masodik embert lefizessunk a cel erdekeben), alkalmazkodni sem lettem volna kepes illetve hajlando, s nem is biztam benne, hogy ott majd nekem mindent perfektul le fognak bonyolitani ugy, hogy az hivatalos es jo legyen, s amit Magyarorszagon is siman elfogadnak. Ugyanakkor hozzatartozik a dologhoz, hogy parom sem egy "bevallalos tipus"(-azaz annyiban megis, hogy egy kulfoldit vett felesegul) az indiaiakra teljesen jellemzo mentalitassal, miszerint az a legfontosabb, ki mit gondol (a szomszedtol kezdve a gondnokig, a sarki arus meg a tehen..). Ebbol kifolyolag egy olyan megoldassal allt elo, amennyiben megis India, akkor a hazassagkotesig a kedves anyukaval kene laknom egy Del-indiai faluban-mert vele/nala ugye nem lakhatok Pune-ban ami nem is a falu szomszedsagaban talalhato ugyebar...Szoval nekem ennel elrettentobb feltetel nem is kellett!!
Pontosan ugyanezt a reakciot kell elkepzelni!

A szerencsenket vegul egy szingapuri project hozta meg, amit habozas nelkul "fogadtunk" el, s vegre felcsillant a remeny, hogy talan megis sikerulhet s ujra egyutt lehetunk! Orommel nyugtaztuk, ennel jobb hely nem is kinalkozhat szamunkra. Multikulturalis kornyezet, szabad orszag, a kutya sem torodik azzal mit csinalsz, a "kozigazgatasi rendszere" is  szuper hatekony es gyors, tehat egy alom! Kideritettuk, a hazassagkotes is egyszeruen, extra feltetelek nelkul, rugalmasan lebonyolithato, s meg megvesztegetni sem kell hozza senkit!
Nem mellekes tenyezo az, hogy minket magyarokat 3 honapos vizummentesseg illet meg Szingapurba, ami meghosszabbithato egy kis kulfoldi kiruccanassal (mondjuk a szomszedos orszagokba) ugyanugy 3 honappal (ez persze nem hivatalos, viszont gyakorlatban jol mukodik). 
Ezen feltetelek ismereteben hagytam ott csapot-papot Magyarorszagon s tettem at szekhelyemet Szingapurba.



Na de hosszas eletut elemzes utan vegre kovetkezzenek a piszkos formasagok, azaz hogyan is bonyolodik itt egy hazassagkotes.

A hazassagkotes feltetelei Szingapurban:
  • A legfontosabb feltetel az, hogy legalabb az egyik felnek a hazassagkotes bejelenteset(notice) megelozoen mar legalabb 15 napja az orszagban kell tartozkodnia(erkezes datuma nem szamit bele).
A bejelentes megtetele utan a felek nyugodtan elhagyhatjak az orszagot, azonban a bejelentes visszaigazolasakor kapnak egy idopontot amikor meg kell jelenniuk egyfajta "megbeszelesen". Ez tulajdonkeppen a felek szemelyere vonatkozo adatok igazolasara/hitelesitesere szolgal, valamint egy eskutetel arra vonatkozoan, hogy egyik fel sem hazas(egy jo hosszu szoveg felolvasasa feltartott kezzel).
  • A hazassagkotes lehetseges legkorabbi datuma a bejelentest koveto 21.nap (bejelentes napja nem szamit bele). Kizarolag elektronikus uton (internet) tortenik, ahol a rendszer jeloli a foglalt es szabad datumokat, tehat nagyon egyszeru. 

Amennyiben kulso helyszinen kivanja valaki lebonyolitani a ceremoniat, ahhoz be kell maganak szerveznie egy hivatalos "solemnizer-t". Errol nem kivanok szolni tobbet, mivel mi a hivatalban eskudtunk, nem voltak extra igenyeink. 

Az eljaras kiemelkedo pozitivumai:

NEM kernek szuletesi-anyakonyvi kivonatokat, csaladi allapot igazolasara szolgalo dokumentumokat!!! Nincs 6 honap varakozasi ido!! Nem kernek bejelentett lakohelyet, lakcimkartyat (es egyeb nyalanksagot amit otthon viszont IGEN!!)
Ami szukseges az az utlevel es a hivatalnok elott hangosan, feltett kezzel megtett esku arra nezve, hogy a hazassagkotesnek nincs akadalya, s egyik fel sem hazas.
Prezentalni kell azonban ket tanut, s azok szemelyere vonatkozo adatokat a hivatal rendelkezesere kell bocsatani.

Diszlet a hazassagkoto-hivatalban

Szingapur egy szigoru es torvenytisztelo orszag, tehat nem hiszem hogy ala kene becsulni az eljaras "egyszerusege" miatt, biztos vagyok benne, hogy megfelelo eszkozokkel bir arra az esetre nezve is, ha barmelyik fel megtevesztene a hatosagokat.

Ami mar egy kulon procedura, mikent is lesz az itt megkotott hazassag hivatalos mondjuk Europaban. Mivel Indiaban NEM KELL kulon regisztralni azt, automatikusan elfogadjak(a ferj utlevelebe bevezetheto a feleseg neve! es helyben igenyelheto egy ottani kivonat a hazassagkotesrol)mondvan, a Szingapurban kibocsatott okirat hivatalos/elfogadott nemzetkozileg. En mondjuk ezt azert nem vennem ennyire tutira, de Indiaban elkepzelheto, hogy nem csinalnak belole akkora hitelesitesi mizeriat mint a magyarorszagi esetben.

Hazai hitelesites es kellekei (kemenyebb dio):


Nemakarooom!!


En mindent az itteni magyarorszagi kulkepviselettel inteztettem. Meg otthon tanacsolta az onkormanyzatban a kivetelesen rendes ugyintezo, hogy erdemesebb ott kezdemenyezni a hazai anyakonyvezesi eljarast, ahol a hazassagkotest kovetoen mindketten(!!) tartozkodunk, mivel a parom jelenlete nelkul nem jegyzik azt be otthon. Na most nem tudom, mert hallottam mar arrol, hogy ez nem igy mukodik(s az itteni kovetsegen is kb. hulyenek neztek emiatt) ellenben en ugy dontottem,-es imadkoztam is ezerrel, hogy minden jol menjen-mindenkeppen helyben intezem, nem kockaztatom meg az otthoni fejetlenseget, nem annyira erosek az en idegeim.
Hozzateszem, fogalmam sem volt arrol, hogy ez kb. 4-5 honapba fog telni!!! Meg szerencse hogy nem volt surgos! Viszont az eredmeny az, hogy nem kellett semmit "hianypotolni", nem kifogasoltak semmit es vegul egy szo nelkul anyakonyveztek a hazassagkotesunket. 

Reszletek:

A hitelesiteshez szukseges dokumentumok tekinteteben sajnos azt kell mondjam, ugyanaz kell mint ami amugy is kene a hazassagkoteshez otthon(de legalabb mar hazasok vagyunk, ez eszmeletlen konnyebbseg!!). 
  • A feketebarany: nevezzuk ahogy akarjuk, "unmarried-certificate", "no-objection certificate", "affidavit" es nem is tudom hany jelzovel lehetne meg azt illetni ami tulajdonkepp egy teljesen felreertelmezett "intezmeny". Szemelyes velemenyem az, hogy nem az elnevezes szamit. A celunk egy olyan dokumentum beszerzese, amelyen fekete-feheren fel van tuntetve, hogy az illeto egyedulallo, hazas vagy elvalt, akarmi. En ezt teljesen elfogadhato es logikus igenynek tartom(foleg a "kulturalis kulonbsegek" ismereteben, barmennyire nehez is beszerezni. 

A mi valasztasunk arra a bizonyos "affidavit-ra" esett, amelynek megtetele erdekeben a kedves India fel szulei befaradnak a helyi hivatalba(nevezzuk onkormanyzatnak, fogalmam sincs) ahol barmilyen nyilvantartasokkal is foglalkoznak, s felkernek egy arra felhatalmazott szemelyt (notary public, nevezhetjuk kozjegyzonek) hogy eskesse meg oket -es az errol keszult szoveget hitelesitse, majd meg tovabb, Delhibe kuldje azt apostille felulhitelesitesre- arrol, hogy a "legjobb tudomasuk, hituk, informaciojuk szerint" a fiuk nem hazas es nem is volt az, az esku megtetelenek idopontjaban.
A szovegre vonatkozoan az interneten talalhato pelda, mi is onnan vettuk s kuldtuk el a szuloknek.
  • Hiteles szuletesi-anyakonyvi kivonat is szuksegeltetik, szoval celszeru ezt is meg melegeben az affidavit-al egyutt Delhibe kuldeni, s beszerezni ra azt a franya apostille-t! 
Csak a poen kedveert felsorolom hany belyegzest latok mondjuk az affidavit hatoldalan:
  1. Eredetinek es hitelesnek elfogadva a helyi kozjegyzo altal -egy pecset
  2. Delhi kormanyanak egy kozjegyzoje altal meg egy pecset
  3. Az a bizonyos Apostille pecset maga nagysagaban
  4. Kulugyminiszteriumi kisebb pecsetek nevezetesen 3 db az apostille pecseten
  5. van meg egy random pecsetke egy alsobb foku hatosagtol is
Ennyi....

Dokumentumok magyarra forditasanak/fordittatasanak reme!!

Kritikus pont. Nem csak kritikus, de igen koltseges is.
Itt abban a szerencseben volt reszem, hogy en magam szenvedhettem meg az osszes angol nyelvu dokumentum magyarra forditasaval, kezdve az eskuszovegtol a hazassagi anyakonyvi kivonatig, a szuletesi-anyakonyvi kivonattal bezarolag. Viszont ne higgye senki, hogy ezzel meg is usztuk, mivel ha a forditasert nem is, de annak konzuli felulhitelesiteseert fizetni kellett. Nem banom, mert biztosra veszem, presztizs-ertekunek szamitott az otthoniaknal, hogy Szingapurban mar ramondtak az Amen-t a dokumentumokra.
Tovabba, el kellett latogatnunk a Kulugyminiszteriumba, ahol a marriage certificate-re kernunk kellett egy hitelesito pecsetet, amire csak ezt kovetoen tette ra a konzul az apostille felulhitelesito belyeget (diplomaciai felulhitelesites)
Ennyi az annyi...

Ugyanakkor ha a ferjed altal benyujtott eredeti dokumentumokat vissza szeretned kapni (mert mindkettot, az eredetit es a masolatot is Magyarorszagra postazzak- hihetetlen!), azert is fizetned kell, hogy arrol hiteles masolatot keszitsenek s az eredetit elmeletileg visszakuldjek. Mi magyarok mindig hozzuk a formankat, mert annak ellenere, hogy ezt is bevallaltuk, fizettunk erte, ok kedvesen Budapestre postaztak vissza mindent, amit ide szerettunk volna visszakapni...Na mindegy, jo helyen van az ott, kiveve ha szukseg lesz ra....A benazas koltseget illetoen pedig mit is mondhatnek..,veszett mar tobb is Mohacsnal...

A szamlan lathato, hogy en mar szeptember vegen bedtam a kerelmet, de  idokozben -konkretan ket hettel kesobb- "kiderult", valamiert meg nem fizettem, s addig nem is lehet az iratokat Magyarorszagra postazni...Majd valamikor novemberben sikerult is utjara bocsatani az ugyunket, s a kovetkezo ev marcius vegen meg is erkezett Budapestre a visszaigazolas. Szoval minden tenyezot egybevetve, fel evet kellett varni, hogy az otthoni torvenyek szerint is ferj es felesegnek minosuljunk.  





Igy vagy ugy, de halasak vagyunk erte! Ezek utan kovetkezhet is a real-, interkulturalis married life, az alabbi osszetevokkel:

I'm married to an Indian!





*Source of pictures
Share on Google Plus

About Bejcsi

    Blogger Comment
    Facebook Comment

0 comments :

Post a Comment

Kindly share your comments!